Hónap: 2019 november

A cikk első felében a jogi hátteret tisztázzuk, a második felében pedig ezt lefordítjuk magyarról magyarra, hogy mindenki értse, és a végén pedig gyakorlati tippeket kaptok, hogy hol lehet motorozni! 🙂

Jogszabályok:
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (kevésbé fontos, csupán az alapok miatt)
3. § (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy – meghatározott feltételek teljesítése esetén – járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.
32. § (1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak a települési vagy területi önkormányzatok tulajdonában vannak. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, továbbá az állam tulajdonában, valamint a vízügyi igazgatási szerv kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott út.
47. § A törvény alkalmazásában:
2. közúti jármű: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes járműfajták meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók;
7. út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;
8. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban közforgalom elől elzárt magánútként van bejegyezve;
11. közúthálózat: az országos közutak és a helyi közutak összefüggő rendszere;
12. az út határa: az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló – külső széle;
13. az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet;
14. útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltő-állomás) területének, vagy a járművek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása;

20/1984. (XII. 21.) KM rendeletaz utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről (a “hova mehetek be?” kérdés későbbi boncolásához!)
2. § (1) Az utak forgalmának szabályozása – a 3. §-ban foglalt kivételekkel -, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel és kivételekkel az út kezelőjének a feladata.
(2) Az országos közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó helyi közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a helyi közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó közforgalom elől el nem zárt magánúton az útkereszteződés szabályozása miatt szükséges közúti jelzéseket a keresztező út kezelője a keresztezett út kezelője által meghatározott feltételeknek megfelelően köteles elhelyezni.
(8) Az út kezelőjének hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint
e) az útmenti ingatlan vagy a közút mellé épített várakozóhely, vagy az útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület útra vezető kijáratánál – ideértve a közforgalom elől elzárt magánutat is -, illetőleg az út csatlakozásánál sorompót, jelzőtáblát vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket és a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonosa,
f) a KRESZ 2. számú függelék zs/5. pontjában meghatározott tájékoztató táblákat a fixen telepített elektronikus eszközökkel sebességellenőrzést végző
köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.

1996. évi LIII. törvénya természet védelméről
1. § E törvény célja:
a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése;
b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése.
3. § (1) A törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik.
(2) A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. § E törvény alkalmazásában:
a) természeti érték: a természeti erőforrás [Kt. 4. § c) pont], az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más – e törvényben meghatározott -, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem [Kt. 4. § a) pont], beleértve a védett természeti értéket is;
b) természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek;
c) természetes állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy – helyreállításuk kivételével – alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi;
d) természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;
5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.

2009. évi XXXVII. törvényaz erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
(Ez az úgynevezett Erdőtörvény! Fontos, hogy 2017-ben több ponton módosult!)

4. § (3) Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az erdő látogatása

91. § (1) Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha

a) más jogszabály azt korlátozza, vagy
b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.

(2) Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója.
(3) Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére.
(4) Az erdő látogatója
a) az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat,
b) az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.
92. § (1) Az erdőben látogatás céljából járművel – ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is – közlekedni csak
a) a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton,
b) a (2) bekezdés szerint járműközlekedésre kijelölt erdei úton, valamint
c) az erdőgazdálkodó beleegyezésével az erdészeti feltáróhálózat részét képező egyéb erdei úton
szabad.
92/A. § * Erdőben, illetve az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral – erdőgazdálkodási célú járműforgalom kivételével – közlekedni tilos.

Magyarról magyarra fordítva!

A törvényi keretrendszer tisztázása után (amit mindenki figyelmesen végigolvasott), felmerülhet a kérdés, hogy akkor most “hova mehetek be?” , de ez egyértelműen látszik: A közforgalom számára megnyitott utakon (közúton) szabad közlekedni.
Az út is definiálva van (még a fentieknél pontosabban is, szóval aki szeretné, belinkeltem a jogszabályokat, és ott még alaposabban megismerkedhet az út fogalmával). A forgalom által elzárt területek – ahogy a neve is mondja – el vannak zárva valamilyen módon (ld. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 8. pont) a forgalom elől, ergo rajtuk közlekedni tilos! Sorompó esetén ez akkor is igaz, ha a sorompó nyitva van. (Attól, ha Te nyitva hagyod otthon az ajtót, még nem mehet be oda bárki.)
Erdőben minden olyan közlekedés, ami nem a kijelölt úton történik, hanem pl. fák között, az tilos!

Még 2015-ben kértem erről állásfoglalást, illetve felkerestem hivatalos szerveknél dolgozó ismerősöket, barátokat, hogy ne csak a hivatali munkamorálból eredő azonnali elutasítással találkozhassak, de ők is elkeserítettek:
“Az Erdő törvény szerint nem lehet gépi meghajtású járművel közlekedni az erdőgazdaság területén, legyen akár föld vagy betonozott út. Az erdőgazdaságok területén lévő utak a hatályos törvényi szabályozás szerint közforgalomtól elzárt útszakaszoknak minősülnek, így oda csak külön engedéllyel tudsz behajtani. Mi több, az utolsó módosításban tették bele a törvénybe, hogy már lóval be tudsz menni, de pl. bringával szintén tilos. Viszont mindegyik erdőgazdaság a törvény szerint kijelölhet egy olyan útvonalat a területén belül ahol engedi a motorral való közlekedést. Ez nem kötelező, csak lehetőséget ad rá a törvény, az adott erdészet dönti el, hogy ilyet kijelöl e. A Pilis Parkerdő gazdaságban pl. vannak ilyen körútvonalalak. Szóval ne nagyon motorozzál az erdészeti területen, mert 100.000 Ft-tól indul a bírság…”

A Mecseket is keresztülszeli sok út, amin autók-buszok, stb. járnak, de a megoldás itt is a helyrajzi számokban rejlik. Azoknak az utaknak külön HRSZ-ük van, így nem képezik az erdő részét. Tehát, ha az út kezelője nem jelzi, hogy a tulajdonában levő út közforgalom elől le van zárva, azt a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok figyelembe vételével bárki használhatja, amennyiben az tényleg bejegyzett, helyrajzi számmal rendelkező út. A forgalmi rendszám (és minden egyéb, ami a közlekedés feltétele, mint pl. érvényes KGFB) azonban minden közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton (földúton is) kötelező!

Jótanács mindenkinek: Kérek mindenkit, ne a facebookról google-ról, vagy bármi másról tájékozódjon, hanem tényleg szakemberhez forduljon! Az ilyen helyeken még a hivatalos álláspontnak tűnő cikkek sokszor szándékosan, vagy épp az azokat szerkesztő felületessége miatt nem szándékosan, de hibásak, tévesek lehetnek! (És akkor még nem is említettem a klikkhajhász cikkeket!) A korábbi kommenteket én érvényes jogszabályokból, és a mecseki hatóságok hivatalos megkeresése alapján írtam! Persze rám is igaz: ne higgyetek nekem, hanem kérjetek hivatalos álláspontot, és olvassátok végig a vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket!

Hasznos tippek!

Nem mindenhol van sorompó, tábla, vagy bármi jelzés, de ez nem mentesít minket semmitől! Tudod, a jogszabály nem ismerete sem mentesít a felelősség alól, ha valamit elkövetsz! Szerencsére az internet korában tele vagyunk hasznosnál hasznosabb térképekkel! A legpontosabb a Natura2000 térkép, amit ide kattintva érhetsz el!

De nem kell számunkra idegen felületeket sem megszokni, ebben nagy segítség számunkra a sima, hétköznapi Google Maps is!

A sötétzöld területek valamilyen tájvédelmi övezetet jelölnek, ott pedig nincs sok keresnivalónk engedély nélkül!